Íróasztalok

Az iroda története

A modern gazdaság egyik legalapvetőbb színtere az iroda. Természetesen nemcsak a profitorientált szférák esetében igaz ez, hiszen a közintézményekben is javarészt irodákban zajlik a munka. Mindez ma már magától értetődő, ezért nem is nagyon gondolunk arra, hogy ez nem volt mindig így.

A szakirodalomban elfogadott nézet szerint az első tulajdonképpeni irodáknak a szerzetesi cellák tekinthetők. Ezek közül a leghíresebb, legnagyobb jelentőségű Szent Jeromosé volt, aki a Kr. utáni III–IV. században latin nyelvre fordította az Ószövetséget. Leghíresebb ábrázolásán, a reneszánsz mester, Domenico Ghirlandaio festményén is írás közben – a festő korabeli stílusú bútorokkal berendezett – „irodájában” láthatjuk. E mű azért is egyedülállóan értékes, mert gyakorlatilag az iroda, a „scriptorium” – innen a magyar „iroda” elnevezés –, a „buro” prototípusát láthatjuk rajta. De mi is az a „buro”, amelyből később kialakult a ma is használatos „büro”, „bureau” szó?
A magyarázatot a berendezési tárgyak, történetesen az asztal körül kell keresnünk: a kora középkorban a mai értelemben vett asztal még nem létezett, azt egy bakokra állított falap helyettesítette. Mivel a szerzetesek által írt kódexeket – lazán összefűzött, hajtott pergamenlapokból álló könyveket – finom, művészi igénnyel díszített bőrrel, pergamennel vonták be, a durva lap megsérthette volna azt. Ezért az asztallapra egy kendőt – „burra” – terítettek a kódex borítójának megóvása céljából. Ahogy asztal, úgy egyéb irodabútor sem létezett, a szerzetesek így állva festették az önálló műalkotásnak is beillő iniciálékat.

A modern, világi iroda előfutárai a XII. században, a pénzalapú kereskedelem felvirágzása idején alakultak ki. A Hansa-szövetség, az itáliai, firenzei bankárcsaládok – például a Spini-, Frescobaldi, Bardi-cégek – komoly kereskedelmi hálózatot, fiókokat, filiálékat építettek ki Európa-szerte. Az élénk üzleti kapcsolatok napi működtetése, áttekintése, az üzleti levelezés igen koncentrált, fegyelmezett munkát követelt meg. Ehhez pedig megfelelő munkakörülményeket kellett biztosítani a számoló mestereknek, a banki ügyintézőknek.  A 13. században jelent meg először a ferde lapú íróasztal, amely lényegesen kényelmesebb volt az egyszerű, fekvő helyzetű deszkánál. Az irodában új bútor, a polc is megjelent, hiszen a keletkező szerződéseket, leveleket, egyéb iratokat gondosan tárolni kellett.
Az igazi áttörést a reneszánsz korszak hozta meg. A gazdagodó kereskedők, bankárok hatalmukat és gazdagságukat már nemcsak fényűző palotáikkal, hanem elegáns irodáikkal is meg kívánták mutatni. Az iroda egyre inkább a reprezentáció eszközévé vált, amely a cégek egyfajta névjegyeként is szolgált. A reneszánsz korban komolyan felértékelődött az egyéniség, az egyéni ízlés. Természetesen mindez az irodabútorokat is megváltoztatta, a célszerűség és funkcionalitás mellett előtérbe került az esztétikum is.

Több új bútorfajta született a reneszánsz idején: megjelent az első, klasszikus értelemben vett asztal, és a szék is ekkoriban terjedt el széles körben. Az irodákban általánossá váltak a fiókos szekrények, amelyek nagyban megkönnyítették a rendszerezést, a pontos nyilvántartást.
Az iroda történetének egyik legfontosabb fejezete a felvilágosodás korára esik. Ebben az időszakban vette át a teljes hatalmat a termelésben, a kereskedelemben, de az államigazgatásban és az oktatásban is az ész, a ráció. A kisebb, néhány főt foglalkoztató céhek mellett a fejlett országokban egyre-másra kezdték meg működésüket a professzionálisan működő manufaktúrák. Ezek esetében a termelés elvált a tervezéstől, de a külön irodára volt szükség az adminisztráció elvégzéséhez is. Tulajdonképpen a felvilágosodás korában fejlődött ki a maihoz nagyon hasonló, zárt térben zajló, szoros határidők által meghatározott, nagy hatékonyságra törekvő irodai munka. Az iroda bútorzatát is a fegyelmezett munka követelményeinek megfelelően alakították ki.
A 18–19. században, a modern gyárak kialakulásával tovább specializálódott az irodai munka. A nagyobb üzemekhez számos irodahelyiség tartozott, de a megalakuló közlekedési és szállítási vállalatok összetett működése is megkövetelte a szakosított, koncentrált irodai munkavégzést.

A 19. század második felében vált szinte teljes mértékben ülőmunkává az irodai tevékenység. Ennek megfelelően a legfontosabb irodabútor a szék lett. Az ülőmunka előnyei gyorsan megmutatkoztak, hiszen ebben a testhelyzetben lényegesen összpontosítottabb munkát lehet végezni, mint állva vagy folyton helyet változtatva. Az iroda berendezésénél éppen ezért arra törekedtek, hogy az irodai alkalmazottak minél többfajta tevékenységet legyenek képesek elvégezni anélkül, hogy a székről felállnának. Az irodai gépek – például az írógép, a csőposta – elterjedése ezt lehetővé is tette.

Az iroda jelentősége a mai napig nő. Az ipari termelésben a modern, automatizált gyártási technológiák révén egyre kevesebb élő munkaerőre van szükség, így az ember szerepe mindinkább a gépek irányítására, ellenőrzésére korlátozódik. A felszabaduló munkaerő az emelkedő presztízsű szolgáltatási szektorba áramlik át.
Az irodai munka vonzereje nagy mértékben abban rejlik, hogy az utóbbi évtizedekben a vállalatok egyre tudatosabban használják fel a korszerű tudományos eredményeket az irodák kialakításakor. Az irodák tereit ma többnyire tudatosabban, az ergonómia törvényszerűségeinek megfelelően alakítják ki, a jobb irodabútorok kifejlesztésében pedig a dizájnerek mellett például biomechanikusok, sőt munkapszichológusok is részt vesznek.
A mind fontosabbá váló környezettudatosság is kihat az irodák világára: egymás után épülnek a csekély külső energiaforrást igénybevevő, a környezetet alig terhelő irodaházak. Ilyen beruházások már Magyarországon is folyamatban vannak. Ezek közül az egyik legnagyobb szabású az egyik mobiltelefon-szolgáltató cég hamarosan átadásra kerülő központja, ahol például az energiaigényes, egészségre káros hatással lévő mesterséges légkondicionálás helyett a nyáron hűvös, télen meleg levegőt szállító hőszivattyúkkal biztosítják az ideális klímát.

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat